Elégedett vagy az életeddel? Ezek az utolsó szavak, amiket
Jason Dessen hall, mielőtt az elrablója leüti. Mielőtt egy hordágyra
szíjazva ébred, vegyvédelmi szkafandert viselő emberek között. Mielőtt
egy olyan férfi, akivel soha nem találkozott, rámosolyog, és azt mondja
neki: Úgy örülök, hogy újra látlak, barátom.
Abban a világban, ahol felébredt, Jason élete teljesen más, mint korábban. A felesége nem a felesége. A fia meg sem született. Ő maga pedig nem csak egy átlagos egyetemi tanár, hanem ünnepelt zseni, aki egy forradalmi dolgot alkotott – olyasmit, ami a lehetetlennel határos.
Vajon melyik világ a valóság? És ha az emlékeiben élő otthona tényleg létezik, hogyan tudna visszajutni imádott családjához? A választ egy meglepő és hátborzongató utazás során kapja meg, miközben kénytelen szembenézni önmaga legsötétebb oldalával, és megküzdeni egy legyőzhetetlennek tűnő, rémisztő ellenféllel.
Oldalak száma: 356
Megjelenés éve: 2016
Kiadó: Agave Könyvek
Abban a világban, ahol felébredt, Jason élete teljesen más, mint korábban. A felesége nem a felesége. A fia meg sem született. Ő maga pedig nem csak egy átlagos egyetemi tanár, hanem ünnepelt zseni, aki egy forradalmi dolgot alkotott – olyasmit, ami a lehetetlennel határos.
Vajon melyik világ a valóság? És ha az emlékeiben élő otthona tényleg létezik, hogyan tudna visszajutni imádott családjához? A választ egy meglepő és hátborzongató utazás során kapja meg, miközben kénytelen szembenézni önmaga legsötétebb oldalával, és megküzdeni egy legyőzhetetlennek tűnő, rémisztő ellenféllel.
Oldalak száma: 356
Megjelenés éve: 2016
Kiadó: Agave Könyvek
Olvasási idő:
2016. november 27., 16:45 → 2016. december 4., 12:32
Ez a könyv pontosan úgy kezdődik mint bármilyen másik, normális könyv. Jason Dessen egy ember a sok közül. Házasságban él a régi szerelmével, van egy tinédzser fia, nem túl gazdag, az élete pedig inkább átlagosnak mondható. Aztán egy nap, hazafelé jövet a bárból fegyvert fognak a fejéhez, majd valamiféle drogot injekcióznak belé, amitől rövid időre elalszik.
Amikor magához tér, az élete egyáltalán nem az, amire ő számított. A világa a feje tetejére állt és fogalma sincs róla, hogy mi történt vele.
A sci-fi nem teljesen az én világom, de néha muszáj belepillantanom ebbe a műfajba is. Már csak azért is, mert imádom, amikor az ilyen sztorik, mint a Sötét anyag az agyammal szórakoznak. Ebből az új, csodálatos megközelítésből nézve a világ igencsak félelmetes tud lenni. Arra kényszeríti az embert, hogy a végletekig aprónak érezze magát. Egyszerre túl sok és túl kevés. Félelmetes, ámbár lebilincselő.
A Sötét anyag egy tipikusan olyan könyv, aminek elejétől a végéig tűkön ülsz, mert tudni szeretnéd, hogy mi a fene folyik itt. Minden más teendődről megfeledkezel és belemerülsz a történetbe. Belépsz ebbe a csodálatos, lenyűgöző világba, ami egyszerre mozgatja meg az agytekervényeidet és a szívedet, neked pedig semmi, de semmi kedved kilépni belőle, amíg ki nem derül, hogyan végződik a történet. Való élet? Kit érdekel? Mindenféle furcsa, megmagyarázhatatlan dolog történik a könyvben és tudni akarod a választ a lehető leghamarabb!
És pont mikor már azt hinnéd, hogy megfejtetted a rejtélyt, úgy érezted felfogtad a történetet - hát kispajtás, kösd fel a gatyád, mert az utazás egy újabb szinttel őrültebbé válik majd.
Ez a regény észbontóan izgalmas. A szó legszorosabb értelmében. Egyértelműen közel éreztem magam Jasonhöz és mindahhoz, amin keresztül ment. Vele együtt aggódtam azon, hogy visszataláljon valahogy a családjához, s hogy megtalálja a kiutat ebből az egész katyvaszból. Ezért volt ez a könyv érzelmileg magával ragadó. Ugyanakkor gondolatébresztő, elgondolkodtató is volt számomra az egész nagy zűrzavar, amibe Jason, történetünk főszereplője belekeveredik.
A könyv rávett arra, hogy megkérdőjelezzek magam körül mindent. A történetet befejezvén nem tudtam mást csinálni, mint az ágyamban feküdni, a fejemből kibámulni és megkérdezni magamtól, egyáltalán ki a franc vagyok én? Van valami megmagyarázhatatlan abban, ha az ember az éjszaka közepén elkezd gondolkodni az életről; olyasmi, amitől tényleg jelentéktelennek érzed magad. Ezt pedig nem a depresszív, meg-akarom-magam-ölni módon értem, hanem, hogy rájön az illető, hogy a világ milyen hatalmas is valójában. Hogy mi, emberek mindössze csak egy apró kis porszemet képezünk ebben a félelmetes, csodaszép univerzumban.
Mielőtt elrontanám itt a könyv olvasásának élményét és a cselekményt, inkább csak felsorolom mi az, amiről elgondolkodtatott ez a történet:
A legjobban úgy tudnám összegezni az egészet, hogy az egyik legegyedibb olvasmány, amit az utóbbi időben olvastam. Talán nem való mindenkinek, de mindenképp megérdemel egy esélyt. A sci-fi kedvelőinek pedig mindenképp ajánlom figyelmébe!
A sci-fi nem teljesen az én világom, de néha muszáj belepillantanom ebbe a műfajba is. Már csak azért is, mert imádom, amikor az ilyen sztorik, mint a Sötét anyag az agyammal szórakoznak. Ebből az új, csodálatos megközelítésből nézve a világ igencsak félelmetes tud lenni. Arra kényszeríti az embert, hogy a végletekig aprónak érezze magát. Egyszerre túl sok és túl kevés. Félelmetes, ámbár lebilincselő.
A Sötét anyag egy tipikusan olyan könyv, aminek elejétől a végéig tűkön ülsz, mert tudni szeretnéd, hogy mi a fene folyik itt. Minden más teendődről megfeledkezel és belemerülsz a történetbe. Belépsz ebbe a csodálatos, lenyűgöző világba, ami egyszerre mozgatja meg az agytekervényeidet és a szívedet, neked pedig semmi, de semmi kedved kilépni belőle, amíg ki nem derül, hogyan végződik a történet. Való élet? Kit érdekel? Mindenféle furcsa, megmagyarázhatatlan dolog történik a könyvben és tudni akarod a választ a lehető leghamarabb!És pont mikor már azt hinnéd, hogy megfejtetted a rejtélyt, úgy érezted felfogtad a történetet - hát kispajtás, kösd fel a gatyád, mert az utazás egy újabb szinttel őrültebbé válik majd.
❝Az alkalmazott fizika – a fenébe is, minden természettudomány – a
problémamegoldásról szól. De nem lehet az összeset egyszerre megoldani. Mindig lesz egy nagy, globális kérdés: a végcél. De ha az ember rettegni kezd a beláthatatlan méreteitől, akkor nem lesz képes koncentrálni.❞
Ez a regény észbontóan izgalmas. A szó legszorosabb értelmében. Egyértelműen közel éreztem magam Jasonhöz és mindahhoz, amin keresztül ment. Vele együtt aggódtam azon, hogy visszataláljon valahogy a családjához, s hogy megtalálja a kiutat ebből az egész katyvaszból. Ezért volt ez a könyv érzelmileg magával ragadó. Ugyanakkor gondolatébresztő, elgondolkodtató is volt számomra az egész nagy zűrzavar, amibe Jason, történetünk főszereplője belekeveredik.
A könyv rávett arra, hogy megkérdőjelezzek magam körül mindent. A történetet befejezvén nem tudtam mást csinálni, mint az ágyamban feküdni, a fejemből kibámulni és megkérdezni magamtól, egyáltalán ki a franc vagyok én? Van valami megmagyarázhatatlan abban, ha az ember az éjszaka közepén elkezd gondolkodni az életről; olyasmi, amitől tényleg jelentéktelennek érzed magad. Ezt pedig nem a depresszív, meg-akarom-magam-ölni módon értem, hanem, hogy rájön az illető, hogy a világ milyen hatalmas is valójában. Hogy mi, emberek mindössze csak egy apró kis porszemet képezünk ebben a félelmetes, csodaszép univerzumban.
❝Mekkora csoda, ha az ember mindennap hazamehet valakihez.
Ha szeretik.
Ha várják.
Azt hittem, hogy életem minden egyes pillanatát értékelem, de miközben itt ülök a hidegben, rájövök, hogy mennyire magától értetődőnek vettem. És miért is ne tettem volna? Amíg minden össze nem dől, fogalmunk sincs arról, hogy mi mindenünk van, és az mennyire törékenyen és tökéletesen áll össze.❞
Mielőtt elrontanám itt a könyv olvasásának élményét és a cselekményt, inkább csak felsorolom mi az, amiről elgondolkodtatott ez a történet:
- hogy milyen apró, kis részletei az életemnek maradnak észrevétlenül és méltányolatlanul,
- hogy az környezetünk és döntéseink miként formálják azt az embert, akivé válunk,
- hogy ezek a döntések hogyan is alkotják meg számunkra az életutat, amit bejárunk,
- hogy még a legapróbb döntéseinknek is milyen hatalmas következményekkel járhatnak.
❝Úgy gondolom, többek vagyunk a döntéseink összegénél, hogy az összes út, amit választhattunk volna, valahol része az identitásunknak.❞
A legjobban úgy tudnám összegezni az egészet, hogy az egyik legegyedibb olvasmány, amit az utóbbi időben olvastam. Talán nem való mindenkinek, de mindenképp megérdemel egy esélyt. A sci-fi kedvelőinek pedig mindenképp ajánlom figyelmébe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése