2015. október 25., vasárnap

Tahereh Mafi: Ne keress

Juliette elmenekült a Regenerációtól. Már nem vihetik véghez vele a tervüket, már nem használhatják fegyvernek. Most már szabadon szeretheti Adamet.
Ám Juliette sosem szabadul meg attól, hogy érintése halálos. És Warnertől sem szabadult meg, aki ádázul keresi őt. Juliette-et a múltja kísérti, a jövőjétől pedig retteg; tudja, hogy olyan döntéseket kell hoznia, amelyek elváltoztatják az egész életét. Olyan döntéseket, amelyekkel választania kell a szíve, és Adam élete között.
Veszélyes, szexi, romantikus és nagyon izgalmas. Fogadjunk, hogy nem tudjátok letenni!” – Kami Garcia, New York Times bestseller író, a Lenyűgöző teremtmények sorozat szerzője

Rémisztő és egyedi ennek a könyvnek a világa; karaktereiben izzik a szenvedély. Tahereh Mafi bátor, újszerű stílusában nyers érzelmek sziporkáznak. Borzongatóan izgalmas, nagyon jól megírt történet az önmegismerésről és a tiltott szerelemről. A sorozat kötelező olvasmány a rossz világok témájú ifjúsági irodalom kedvelőinek… illetve az irodalomkedvelőknek általában.” Ransom Riggs, New York Times bestseller szerző, a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyv írója


Oldalak száma: 376
Megjelenés éve: 2015
Kiadó: GABO Könyviadó és Kereskedelmi Kft.

-------------------------------------

Juliette - habár megszökött a Regeneráció fogságából -, Warner elől nem menekülhet. A férfi ádázul kutat utána. Emellett persze főhősnőnknek meg kell küzdenie a ténnyel, hogy semmi sem lehet tökéletes. A habostortának hitt élete Adammel egyszerre a romokban hever, amikoris kiderül miért is érintheti meg egymást a két fiatal. Juliette-nek pedig választania kell. A döntés pedig egyáltalán nem könnyű.


A könyvet névnapi ajándékként kaptam egy barátnőmtől és pár óra alatt le is daráltam a történetet. Így nem is kérdés, hogy milyen véleménnyel vagyok róla. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az egész hibátlan is volt. 

A történet ugyebár ott folytatódik, ahol abbahagytuk. Juliette megmenekült és Adammel tökéletes élete lehetneAzonban valaminek közbe kell szólnia. Ez a valami pedig a titok, aminek okán Adam és Juliette megérinthetik egymást. Ez a kis apróság tökéletesen tönkreteszi tökéletlen szerelmüket; őket ezzel érzelmeikkel való nyűglődésre ítélve.
A főhősnőnk fölösleges hisztirohamot kap akárhányszor megérinti Adam, de aztán ugyanúgy vágyódik a fiú szerelme után. Oké, természetesen nem felejtjük el az első szerelmünket egyszerűen, de amit olykor-olykor Juliette leművelt az már a szánalom legfelső határát súrolta néhol.
Természetes, hogy nem szeret egyedül lenni, barátok híján pedig tényleg nehéz lehet elbodogulni, de akkor viszont egyszerű a megoldás; nyisson kicsit mások felé, ne legyen olyan elzárkózott és talán az emberek is nyitnak majd felé. De nem, ez túl egyszerű lenne az ő makacs lelkének.
Aztán persze ott van Adam is, aki olyan szinten becsicskult Juliette-nek, hogy néhol már az őrület határait feszegeti szegény fiú. Vitatkozhatnánk arról, hogy ez kinek a hibája valójában; Juliett-é, netán az apjáé vagy esetleg önmagáé, de a lényeg szinte ugyanaz. Adam olyan szinten egészségtelenül kapaszkodik bele a lányba, hogy nélküle nem is tudna élni. Pedig remek barátai vannak és egy nagyszerű kisöccse.

A ventilátorba csapó szarnak nincs menetrendje, hercegnő.

És akkor a két legjobb szereplőt hagytam a végére; Kenji-t és Aaron-t (vagyis Warnert).
Kenji az a fajta legjobb barát, akire mindenkinek szüksége van. Ő az, aki mindig megnevettet, jó kedvre derít és viccelődik veled, de ha a helyzet megköveteli, komoly is tud lenni. Alig várom, hogy többet megtudhassak a mútjáról, remélem Tahereh Mafi sem okoz majd csalódást nekem etéren.
Aaron Warner pedig életem szerelme. Hatalmas karakterfejlődésen ment keresztül, bár ennek megvalósulásában már az első regény után biztos voltam. Ugyan mi mást hozott volna ki az írónő ebből a sérült karakterből, ha nem ezt?
Kicsit néhol túl puhára és nyámnyilára sikerült a jelleme
, főképp főparancsnok mivolta miatt, de ettől eltekintve nálam ő a tuti befutó. Amekkora szeretettel és áhitattal gondol Juliette-re és beszél róla, annál szebb és jobb dolog nincs. Nem is értem mit tököl még a lány mindig Adammel, mikor a srác meg sem érdemli őt. 

Hallom, hogy Warner nevet. 
Mosolyogni látom. (…) 

Bámulom. Olyan kedvesnek, olyan sebezhetőnek… olyan emberinek tűnik. Hunyorog, arcát rózsaszínre csípte a hideg. 
Gödröcskéi vannak. 


Muszáj persze ismét megjegyeznem, hogy az írónő milyen fenségesen bánik a szavakkal. A leírás, amit az emberekről, érzelmekről és a tájakról ad, az valami hihetetlen. Remekül fogalmaz és megfogja, lebilincseli az adott olvasót. Engem legalább is mindenképpen.
Akcióból is volt persze bőven, de nem ez volt a fő aspektusa a könyvnek; úgy gondolom az a 3. és egyben befejező kötet dolga, hogy tisztázza a helyzetet a regeneráció és a felkelők között. Én pedig alig várom, hogy azt a könyvet is megkaparinthassam!

Összefoglalva tehát egy újabb remek könyvet olvashattaTahereh Mafi tolmácsolásában. 
Eltekintve az egyes karakterek bosszantóságától, én borzasztóan élveztem ezt a regényt és mindenképp a kedvenceim egyikeként emlegetem mostantól. Úgy érzem ez a trilógia egyike lesz azon könyveknek, amikre évek multán is szeretettel gondolok vissza.

-------------------------------------

Borító: 5/5
Történet: 5/5*
Írói kivitelezés: 5/5*


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése