Cath Simon Snow rajongó.
Oké, az egész virág rajong Simon Snowért.
De Cath számára rajongónak lenni maga az élet - és igazán jó is benne. Ő és az ikertestvére, Wren és ő még gyerekként merültek el a Simon Snow sorozatban. Ez segítette át őket azon, hogy édesanyjuk elhagyta őket.
Az olvasás. Aztán az újraolvasás. A Simon Snow fórumok látogatása, Simon Snow fanfictionök írása, a mozifilmek premierjére várakozás beöltözve...
Cath testvére azonban már kinőtt a fandomból, de Cath nem engedi el. Nem is akarja.
Most, hogy főiskolára mennek, Wren elmondta, hogy nem akar Cath szobatársa lenni. Cath teljesen egyedül marad, a komfortzónájából kiszakítva. Kap egy szúrós szobatársat egy elbűvölő, állandóan a szobájukban lógó pasival, egy kreatív írást tanító professzort, aki úgy gondolja, hogy a fanfictionök jelentik a civilizált világ végét és egy jóképű csoporttársat, aki szívesen beszélget vele a szavakról. És képtelen nem aggódni az apjukért, aki szívből szereti őket, de nagyon sebezhető, és még sohasem volt ennyire egyedül.
Cath számára a nagy kérdés: Meg tudja csinálni? Képes végigcsinálni ezt az egészet anélkül, hogy Wren fogná a kezét? Készen áll arra, hogy önálló életet kezdjen? És a saját történeteit írja? Vagy továbbra is valaki más történetében fog élni?
Megjelenés éve: 2013
Kiadó: St. Martin's Press
-----------------------------------------------------
Cath egy Simon Snow fan. Ikertestvérével, Wrennel együtt a többmilliós nagyságú Simon Snow rajongótábort erősítik, főleg egy bizonyos Simon és Baz párost imádnak olyan nagyon, egészen a gimi végéig. De amikor fősulira mennek, minden megváltozik. Cath számára nem, ő továbbra is írná tovább népszerű Simon Snow fanfictiönjét, miközben egy olyan világról, fandomról álmodozik, ami soha nem lehet az övé. De Wren nem. Ikertestvérével szemben ő fel szeretne nőni. Bulizni, piálni, pasizni. Mindezt persze egyedül, Cath nélkül.
Vajon képes lesz Cath Wrentől elfüggetlenedni, barátokat találni és általában egy normális fősulis életét élni, miközben olyan gondok nyomasztják, mint például labilis idegzetű édesapja utáni aggódás, aki először lesz ténylegesen egyedül, a válása óta, lányai nélkül? Képes lesz Cath nem aggódni? Képes lesz egyedül végigcsinálni?
Vajon képes lesz Cath Wrentől elfüggetlenedni, barátokat találni és általában egy normális fősulis életét élni, miközben olyan gondok nyomasztják, mint például labilis idegzetű édesapja utáni aggódás, aki először lesz ténylegesen egyedül, a válása óta, lányai nélkül? Képes lesz Cath nem aggódni? Képes lesz egyedül végigcsinálni?
A könyvet egy nagyon kedves barátom, Rebeka vagyis Májuslány ajánlotta nekem (látogassátok meg a blogját, nem bánjátok meg!). Tudtam, hogy ha neki tetszett, nekem is fog.
Először féltem az angolul olvasástól, mert habár olvastam már angol történeteket, egy teljes regényt idegennyelven még nem sikerült végigrágnom. De amint belevágtam, el is felejtettem, hogy nem a saját anyanyelvemen olvasok, mert annyira magával ragadó volt. Belekezdtem és meg sem álltam egészen a könyv végéig. Szóval köszönöm szépen az ajánlást Becksie!
Amikor megláttam a borítót, már akkor tudtam, hogy ezt a könyvet nekem írták.
Fangirling. Rajongás. Lelkesedés. Megszállotság.
Ha bárki megkérdezné melyik az a könyvszereplő, akivel leginkább azonosulni tudtam olvasói pályafutásom során, egyértelműen Cath-re esne a választásom. Pillanatok alatt egyértelművé vált számomra, hogy teljesen olyan vagyok, mint ő. Nem mintha meglepett volna, nem véletlenül akartam én olyan nagyon nekiesni.
A főhősnőnk nem csak említés szintjén írja ezeket a fanfictionöket, hanem valóban mi is kapunk egy-két szösszenetet belőle. Én személy szerint nem vagyok otthon a Simon Snow könyvsorozat világában és néha fogalmam sem volt, hogy miről van szó, de igazából nem fektettem túl nagy hangsúlyt erre. Értettem a poénokat anélkül is, hogy olvastam volna a könyveket.
Picit azonban zavart, hogy csak itt-ott kaptunk néhány részletet a fanfictionből és nem bontakozhatott ki előttünk az egész. Lehet, hogy icipicit jobban élveztem és értettem volna mindent, ha egymás folytatásai lettek volna ezek a kis töredékdarabok.
De semmi pánik! Rainbow Rowell ugyanis - legjobb tudomásom szerint (aki szintén Májulány volt) - megírja és kiadatja Cath történetét is. Egy újabb könyv, amit feszült figyelemmel várhatok!
Szóval.. Keep calm and Carry on!
Írónőnk remekül kezelte a fanfictionök világát. Előkerül Cath egyik óráján az is, hogy vajon eredetiségnek számít-e a fanfictionök írása, avagy szimplán plágium. Illetve tökéletesen belefonta a Cath és Wren közötti kapcsolatba is mindezt. Hiszen Cath számára nem csak szimpla hobbi ezen történetek írása, hanem a személyiségének egy darabja.
Mint már említettem is: egyetlen szereplő sincs, akivel annyra azonosulni tudtam volna, mint Cath karakterével. Kétségkívül magának való, visszahúzódó és kissé antiszociális lány, de emellett szórakoztató is. Sokan nem érthetik miért kuksolt állandóan a szobájában és miért félt megkérdezni szobatársnőjét arról, merre találja az étkezdét. De én értettem. Nem mondom, hogy ugyanilyen szinten elzárkóznék egy ilyen helyzetben, de azért hadilábon állnék szociális élet terén egy új környezetben. Öröm volt nézni a karakterének fejlődését is. Úgy nőtt ki a saját kis burkából, hogy közben nem hagyta el önmagát.
A kedvenc szereplőm rajta kívül természetesen Levi volt. Az a bizonyos Levi, aki állandóan Cath és Reagan szobájában lóg. Ő az a fajta ember, aki mindig mosolyog, mindenkivel kedves, mert ez semmibe sem kerül neki. Már az boldoggá tett, hogy egy olyan vidám emberről olvashattam, mint ő. De ő nem csak egy nagy mosolygós száj, hanem egy remek barát is. Mindig ott volt Cath mellett; átsegítette a problémáin, kiszakította őt kicsit a komfortzónájából.Szeretnék én is egy Levit az életembe.
Wren alapjában véve nem rossz figura. Jó, oké, természetesen felképeltem volna Cath helyében néhányszor, de neki ez volt a szerepe és ezért nem is haragudhatok rá.
Reagan-nel is tökéletesen meg voltam elégedve. Habár eleinte szinte semmibe vette Cath-t, a végén hihetetlenül jól összeszoktak és szerintem remek barátokká érlelődtek.
Összességében tehát egy fantasztikus könyvet olvashattam. Rainbow Rowell egyszerűen csodálatos írónő. Az Eleanor és Park után már belopta magát a szívembe, ezután a regény után pedig ott is maradt. Egyértelműen a kedvenc könyveim egyikeként gondolok a Fangirlre.
Először féltem az angolul olvasástól, mert habár olvastam már angol történeteket, egy teljes regényt idegennyelven még nem sikerült végigrágnom. De amint belevágtam, el is felejtettem, hogy nem a saját anyanyelvemen olvasok, mert annyira magával ragadó volt. Belekezdtem és meg sem álltam egészen a könyv végéig. Szóval köszönöm szépen az ajánlást Becksie!
Amikor megláttam a borítót, már akkor tudtam, hogy ezt a könyvet nekem írták.
Fangirling. Rajongás. Lelkesedés. Megszállotság.
Ha bárki megkérdezné melyik az a könyvszereplő, akivel leginkább azonosulni tudtam olvasói pályafutásom során, egyértelműen Cath-re esne a választásom. Pillanatok alatt egyértelművé vált számomra, hogy teljesen olyan vagyok, mint ő. Nem mintha meglepett volna, nem véletlenül akartam én olyan nagyon nekiesni.
❝I'm scared of everything. And I'm crazy. Like maybe you think I'm a little crazy, but I only ever let people see the tip of my crazy iceberg. Underneath this veneer of slightly crazy and socially inept, I'm a complete disaster.❞
A főhősnőnk nem csak említés szintjén írja ezeket a fanfictionöket, hanem valóban mi is kapunk egy-két szösszenetet belőle. Én személy szerint nem vagyok otthon a Simon Snow könyvsorozat világában és néha fogalmam sem volt, hogy miről van szó, de igazából nem fektettem túl nagy hangsúlyt erre. Értettem a poénokat anélkül is, hogy olvastam volna a könyveket.
Picit azonban zavart, hogy csak itt-ott kaptunk néhány részletet a fanfictionből és nem bontakozhatott ki előttünk az egész. Lehet, hogy icipicit jobban élveztem és értettem volna mindent, ha egymás folytatásai lettek volna ezek a kis töredékdarabok.
De semmi pánik! Rainbow Rowell ugyanis - legjobb tudomásom szerint (aki szintén Májulány volt) - megírja és kiadatja Cath történetét is. Egy újabb könyv, amit feszült figyelemmel várhatok!
Szóval.. Keep calm and Carry on!
❝ Just… isn't giving up allowed sometimes? Isn't it okay to say, 'This really hurts, so I'm going to stop trying'?❞
Írónőnk remekül kezelte a fanfictionök világát. Előkerül Cath egyik óráján az is, hogy vajon eredetiségnek számít-e a fanfictionök írása, avagy szimplán plágium. Illetve tökéletesen belefonta a Cath és Wren közötti kapcsolatba is mindezt. Hiszen Cath számára nem csak szimpla hobbi ezen történetek írása, hanem a személyiségének egy darabja.
Szereplőmustra:
A kedvenc szereplőm rajta kívül természetesen Levi volt. Az a bizonyos Levi, aki állandóan Cath és Reagan szobájában lóg. Ő az a fajta ember, aki mindig mosolyog, mindenkivel kedves, mert ez semmibe sem kerül neki. Már az boldoggá tett, hogy egy olyan vidám emberről olvashattam, mint ő. De ő nem csak egy nagy mosolygós száj, hanem egy remek barát is. Mindig ott volt Cath mellett; átsegítette a problémáin, kiszakította őt kicsit a komfortzónájából.
Wren alapjában véve nem rossz figura. Jó, oké, természetesen felképeltem volna Cath helyében néhányszor, de neki ez volt a szerepe és ezért nem is haragudhatok rá.
Reagan-nel is tökéletesen meg voltam elégedve. Habár eleinte szinte semmibe vette Cath-t, a végén hihetetlenül jól összeszoktak és szerintem remek barátokká érlelődtek.
❝ To really be a nerd, she'd decided, you had to prefer fictional worlds to the real one.❞
Összességében tehát egy fantasztikus könyvet olvashattam. Rainbow Rowell egyszerűen csodálatos írónő. Az Eleanor és Park után már belopta magát a szívembe, ezután a regény után pedig ott is maradt. Egyértelműen a kedvenc könyveim egyikeként gondolok a Fangirlre.
-----------------------------------------------------
Borító: 5/5 - tökéletesen összhangban van a könyvvel
Történet: 5/5
Írói kivitelezés: 5/5*
Történet: 5/5
Írói kivitelezés: 5/5*
A könyv még nem jelent meg magyarul. A fülszöveg saját fordítás.
Hát ez szuper lett! És nagyon örülök, hogy tetszett neked, egyszerűen tudtam, hogy így lesz! És úristen, de aranyos vagy, hogy megemlítettél, hát nem kellett volna. Nagyon aranyos vagy ám ♥ Amúgy én is kicsit zavarodott voltam a Simon Snow történeteket illetően, ott nyomozgattam, de hát nincs is ilyen (Rowell azért jól elhitette, hogy van). Sok olvasó szerint kicsit Harry Potter feeling (varázslók, varázslósuli), de mégis más, arra tippelnek, hogy sértette volna a szerzői jogokat, ha azt használja fel.
VálaszTörlésNagyon örülök, hogy elolvastad, és hogy ennyire tetszett, komolyan, vééégre valaki, aki megért.
Sok puszi
Már hogy ne tetszett volna? Egyszerűen fantasztikus könyv volt, mégegyszer köszönöm szépen az ajánlást. ♥
TörlésValószínűleg így van. Azért elég jól megcsinálta! A Drarry shipperek kicsit örülhettek a párhuzamnak a Baz-Simon és Harry-Draco dolog között. Bevallom, egy kicsit én is örültem neki.
Örülök, hogy fangirlingelhetek veled a Fangirlre!
Puszi xx
Jaj és kérlek nézz be hozzám, egy díj vár rád ♥ http://majuslany.blogspot.hu/2015/07/the-verstatile-blogger-award.html
VálaszTörlésEgy igazi tündér vagy, köszönöm szépen ♥
Törlés