Az élet, a szerelem és a barátság regénye.
Az Egy különc srác feljegyzései című könyv elbeszélője egy tizenöt éves középiskolás srác, Charlie. Furcsának és magányosnak érzi magát, mintha a pálya széléről, kívülállóként figyelné a körülötte zajló eseményeket. Egy nap elhatározza, hogy leveleket ír egy ismeretlennek, aki akár a barátja is lehetne. Ezekből a levelekből aztán szép lassan - olykor mulatságosan, olykor meghatóan - egy cseppet sem átlagos tinédzsert ismerhetünk meg. Charlie kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja élni a saját életét, miközben menekül is előle, és ez a kettősség különleges, járatlan utak bejárására kényszeríti: családi drámák sora, új barátok, az első randevú, szexualitás, drogok... Chbosky regénye a lélek legmélyebb rezdüléseit tükrözi, miközben felidézi az olvasóban a felnőtté válás nehéz, semmi mással össze nem hasonlítható éveit. A kötet megjelenése óta több mint 1 000 000 példányban kelt el és hatalmas vitákat gerjesztett, miközben a tinédzserek megkerülhetetlen kultuszregényévé vált világszerte. Ellentmondásos módon egyszerre tiltott könyv és kötelező olvasmány az amerikai középiskolákban. Ez a regény ugyanazt jelenti a 21. századi tinédzsereknek, mint amit a Zabhegyező jelentett a szüleik generációinak.
Megjelenés éve: 2012
Kiadó: Alexandra Kiadó
A főhős, Charlie egy roppant érdekes személyiség. Most kezdi a középiskolát és nagyon fél az új közegtől. Éppen ezért úgy dönt, hogy leveleket ír egy ismeretlen személynek, akiben teljes mértékben megbízik. Egy egész éven át írja leveleit, ezalatt az idő alatt pedig az olvasók megismerkedhetnek életével, s arról való véleményével.
Charlie sokszor nincs tisztában mások, illetve saját cselekedetinek súlyával, ugyanakkor nem is ítélkezik. Könnyedén elfogadja a későbbi legjobb barátjáról, hogy homoszexuális illetve azon is hamar túlteszi magát, hogy első szerelme visszautasítja őt.
Ahogy haladunk előre a történetben, úgy ismerjük meg az amerikai tinédzserek valós életét. Olyan témák kerülnek terítékre, mint a drogok, pia, szex, családon belüli erőszak és halál.
Nem ez az első alkalom, hogy az Egy különc srác feljegyzései a kezem ügyébe került. Nem is olyan régen, kb 2 évvel ezelőtt már olvastam a könyvet, de akkor még talán nem tudtam annyira felfogni mi történt benne, ezáltal értékelni sem tudtam annyira a regényt. A belőle készült filmadaptáció azonban nagyon tetszett, így úgy gondoltam éppen ideje újraolvasnom Charlie történetét.
Egyértelműen jobban tudtam értékelni - most, pár évvel később - mind a könyvet, mind a fantasztikus íróját, Stephen Chbosky-t.
❝ Nem tudom, te éreztél-e már ilyet. Hogy ezer évig tudnál aludni. Vagy meghalni. Vagy elfelejteni, hogy létezel. Vagy valami ilyesmi. Szerintem ez elég morbid dolog, de ezt szeretném, amikor rám jön. Pont ezért próbálok meg nem gondolkodni.❞
Hatalmas köszönetet kell mondanom a szerzőnek, amiért megírta ezt a könyvet és amiért én elolvashattam. Illetve gratulálnom is muszáj neki, hiszen pontosan megtalálta azt a nyelvezetet, amivel a mai fiatalok figyelmét lebilincselheti. Rengeteg olyan szituációt teremt a történet, amiben a mai tinédzserek magukra ismerhetnek.
Azt hozzá kell tennem, hogy én általában nem részesítem előnyben a levélregényeket, de Stephen Chbosky ezt is megkedveltette velem.
Az, hogy Charlie szemszögéből írta a történetet, és valóban úgy tálalta, mintha ő írta volna a leveleket, szerintem fantasztikus volt. Tényleg úgy éreztem, mintha egy 16 éves srác írta volna az egészet.
Az, hogy Charlie szemszögéből írta a történetet, és valóban úgy tálalta, mintha ő írta volna a leveleket, szerintem fantasztikus volt. Tényleg úgy éreztem, mintha egy 16 éves srác írta volna az egészet.
Szereplőmustra:
Amellett, hogy a regény fantasztikusan van megírva, a szereplők is igazi, emberközeli élményt nyújthatnak az olvasók számára.
Az, hogy az író nem teketóriázik, hanem kerek-perec leírja Charlie első drogozási, cigizési élményét, szerintem nagyon jó. Most nem arra célzok, hogy jól van az, ha az ember drogot szív, illetve dohányzik. A könyv csupán reálisan ábrázolja a kamaszokat. Emellett persze, Charlie, mint főszereplő is remekül megállja a helyét. Nem ítélkezik mások felett, segít a bajban a barátainak, illetve mindenkit maga elé helyez. Ez természetesen nem teljesen egészséges dolog, ugyanis mindent elnyom magában, ez pedig egyáltalán nem tesz jót neki.
Az, hogy az író nem teketóriázik, hanem kerek-perec leírja Charlie első drogozási, cigizési élményét, szerintem nagyon jó. Most nem arra célzok, hogy jól van az, ha az ember drogot szív, illetve dohányzik. A könyv csupán reálisan ábrázolja a kamaszokat. Emellett persze, Charlie, mint főszereplő is remekül megállja a helyét. Nem ítélkezik mások felett, segít a bajban a barátainak, illetve mindenkit maga elé helyez. Ez természetesen nem teljesen egészséges dolog, ugyanis mindent elnyom magában, ez pedig egyáltalán nem tesz jót neki.
Patrick az egyik kedvenc szereplőm lett a regényben. Bohókás viselkedésével, állandó vicceivel nemcsak a barátait szórakoztatta, hanem engem, mint olvasót is. Talán neki sem sikerült mindig mosolyognia és a vidám arcát mutatnia, de hát emberek vagyunk, nem? Mindenkit érnek csalódások, és őt is jócskán pofán vágta az élet.
Sam volt az a lány, akit valahogy nem tudtam hová tenni. Nem azért, mert visszautasította Charlie-t az első körben és én szerettem volna megvédeni a fiú pici lelkét. Na jó, talán mégiscsak neheztelek rá emiatt egy kicsit, de meg tudom érteni azt is, hogy miért tette. Charlie lelke romokban hevert, nem lehetett ő az egyetlen dolog az életében, amibe mindig belekapaszkodhat.
Mindenképp ki kell térnem Helen nénire is. A film után számomra nem volt teljesen tiszta, hogy Charlie miért hagyta odáig fajulni a dolgokat, ameddig jutottak. A könyv azonban érthetően és tökéletesen elmagyarázta azt, hogy főszereplőnk miért is szerette annyira a nőt, és mennyit ártott neki. Azt nem szeretném elmagyarázni itt és most, hogy miről beszélek. Aki olvasta a könyvet vagy látta a filmet, akkor érteni fogja miről beszélek.
❝ És ha azt nem is választhatjuk meg, hogy honnan jövünk, azt eldönthetjük, hogy hová tartunk. Szabadon cselekedhetünk. És megpróbálhatjuk rendezni az életünket.❞
Úgy érzem, hogy ezt a könyvet mindenkinek legalább egyszer el kell olvasnia életében - akkor talán más színben látná a világot.
A leveles megoldás szerintem remek volt, az író pedig remekül tálalta mély gondolatait egy 16 éves srác szemszögéből. Komolyan többnek érzem magam, amiért elolvastam ezt a könyvet.
A leveles megoldás szerintem remek volt, az író pedig remekül tálalta mély gondolatait egy 16 éves srác szemszögéből. Komolyan többnek érzem magam, amiért elolvastam ezt a könyvet.
--------------------------------------------------
Borító: 5/4
Történet: 5/5
Írói kivitelezés: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése