Lélegzetelállító történet szerelemről, halálról, technológiai csodákról és művészetről a jövőbeni Brazília tropikus mesevilágában.
Palmares Tres mágikus városában egyszerre van jelen a modern technológia és a hagyomány, az éles nyelvű pletykafészkek és a dörzsölt politikusok. Eme nyüzsgő metropoliszban June Costa olyan remekműveket alkot, amik egy nap halhatatlanná teszik majd nevét. Ám a hírnévről dédelgetett álmai új fordulatot vesznek, mikor találkozik Enkivel, az új, merész Nyárkirállyal. Az egész város Enki lábai előtt hever – köztünk June legjobb barátja, Gil is –, de June számára a Nyárkirály többet jelent, mint borostyán szemek és halálos szamba. Ő látja benne a művészt.
June és Enki együtt olyan lenyűgöző és drámai műveket hoz létre, amit Palmares Tres sosem fog elfelejteni. Ők az olaj az ébredező forradalom tüzére, ami kész fellépni a kormány az új technológiát korlátozó szigorú intézkedései ellen. June pedig mindeközben reménytelenül beleszeret Enkibe… Ám kapcsolatuk csakis tragédiával végződhet mivel Enki sorsa, mint minden Nyárkirályé előtte, a halál.
Ez a futurisztikus Brazília ritmusával lüktető, lángoló szenvedéllyel, bámulatos karakterekkel és lenyűgöző ötletekkel teleszőtt regény elvarázsol és magával ragad.
Kiadó: Cor Leonis
Kiadás éve: 2015.
Terjedelem: 332 oldal
Fordító: Szujer Orsolya
Sorozat: Nem
Előzmény: Nincs
Műfaj: Disztópia, fantasy
Függővég: Nem
Happy end? Nagyjából
Alaya Dawn Johnson, mindenki jól jegyezze meg a nevét, mert ez a nő valami fantasztikusan ír. Az összetett mondatai és kifejezései lenyűgözőek, ahogy a fordítócsapat professzionális munkája is. (De nem kezdem el elemezni a szöveget, legyen elég az idézetek előtt annyi, hogy a mindenki figyelmét maximálisan magával fogja ragadni ez a könyv.)
"Ha nem is tud beszélni, attól én még meghallgathatom."
June egy iskolás lány, akinek elég bonyolult családi helyzete van, megismerkedésünk jelenében éppen belóg egy rendezvényre, amelyre a három Nyárkirály-jelöltet hívták meg, és persze egy tízezres nézőközönség nézi a műsort. June terve, hogy a művészetét itt is népszerűsíti - kiemelkedő alkotásai teljesen mértékben lenyűgözőek, de nem elég ismertek. Enki pedig a tökéletes társ a ebben: ketten megállíthatatlanok, Enkiben erősen ég az élet lángja, míg June sokkal megfontoltabb, egy igazi művész. Junet teljesen lenyűgözi Enki, de a kezdetektől tudja, hogy bár a fiú Nyárkirály lesz, ezzel együtt meg is kell halnia - hiszen ez minden Nyárkirály sorsa, elmúlnak.
A történet szempontjából lényeges elem, hogy a Nyárkirály választja ki a következő Királynőt, hiszen ennek a világnak ők a valódi vezetői. Az ő függetlensége érdekében pedig a megválasztó királynak meg kell halnia. A könyv sok tekintetben hangot ad a jelenlegi társadalmunk által elnyomottaknak, hatalmat azoknak, akiknek eddig nem volt. Sok tekintetben normalizálja a szabad szexualitást - June anyjának második házastársa is egy nő. Maga a cselekmény nem annyira pörgős, sokkal inkább alapos, bemutatja a világot és annak változásait, és a főszereplőket. June művészete, valamint maga a világ művészete nyilvánul meg inkább - és ez imádnivaló benne.
Enki jelleme már az első pillanatban lenyűgözött, és felmerült bennem a kérdés, ha már most ennyire tudni akarom a titkait, múltját és életét, mi fog velem történni, amikor tényleg fény derül rájuk?
"Legelőször is azt kell tudnod Enkiről, hogy a bőre sötét."
"A harmadik dolog, amit tudnod kell Enkiről, az, hogy meg akar halni."
Az első oldalak alatt magához láncolta a szívemet a regény - ami nem gyakran fordul elő -, hiszen több izgalmas és egyedi tényezőt ötvözött Alaya, vagy öltöztette új köntösbe a kedvelt tényezőket: egy futurisztikus Brazíliát, egy technikailag fejlett várost, egy forradalmat, halálra ítélt szerelmet és erős főszereplőket. Kérdezem én, kell ennél több?
Fontos kérdéseket vet fel, amelyekre néhol nem kapunk választ, de ezzel nincs is különösebb probléma, hiszen a kérdést felveti - és ez a lényeges. Közben pedig megismerjük ennek a képzelt világnak a mindennapjait.
"– Mi van, ha ezzel túl messzire megyünk?
– Hova érdemes menni, ha nem túl messzire?"
Kedvenc karakter: Enki
Legjobb a könyvben: A művészet ábrázolása
Legrosszabb a könyvben: A szexualitás kezelése több jelenetben
Az egész:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése